E K T O P A R A Z I T Á K

1,/ Madárkullancsok

Szinonímák: Galambkullancsok kék poloskák

Előfordulás: A madárkullancsok az időszakosan vérszívó gazdaállaton tartózkodó élősködőkhöz tartoznak.

Sok madárfaj mellett emlősöket is meg támadnak. - az EMBERT is beleértve - Régi csapások,omladozó épületek falainak nyirkos, sötét hasadékai és a burkolatok mögötti mélyedések ideális életteret biztosítanak számukra.

Etiológia: Galambkullancs ( Argos reflexus) és madárkullancs - kék poloska - (Argos persicus)

Ezekhez a bőrkullancsokhoz tartozó parazitáknak méretnagyságuk 8 x 6 mm . A kifejlődési időtartama 2-3 év illetve 8-10 hét. Több mint (2) azaz kettő éven át tartó élelem hiányt és mélyfagyot is túl élnek. A Galambkullancsok akár 18- évig is elélhetnek.

Kikelés után a lárvák 5-10. napra folyamatos vérszívásra Gazdaállatot/ Galambot keresnek, hogy utánna  n i v f á v á  alakuljanak. A  n i v f á k és felnőttek csak sötétben hagyják el vérszívás céljából búvóhelyeiket. Itt sok a NŐSTÉNY és ÉVENTE AKÁR 200. TOJÁST  is rakhatnak.

Kórfejlődés: Egy nőstény kullancs 30 perc alatt 0,3 ml. Vért tud szívni.a madárfiókáknál tehát a fiatal galamboknál már egy enyhe kullancsokkal való fertőzés is életveszélyes vérveszteséghez vezethet.

Klinikai tünetek: erősen legyengült és vérszegény fiatal galambok,spontán elhullása tapasztalható. Jól láthatóak a kullancs csípések akár (1) egy cm. Nagy kékespiros hólyagocskái,pörsenései. A galambok éjszakánként növekvő nyugtalanság és a vérveszteség miatt gyengülő erőnlétről adnak tanúbizonyságot.

Diagnózis: Kórelőzmény a galambok viselkedéséről,a kullancs csípések bizonyítása/igazolása. Lárvák a búvóhelyeken, felnőttek  kimutatása/igazolása.

Patológiai anatómiai változások: Kullancs csípések és magasfokú vérveszteség pl. Az izomzatban.

Differenciált diagnózis: vérszívó madáratkák.

Therápia: I v e r m e c t i n ( 0,4- 10 mg/ testsúly kg.) spot on a lárvák ellen. A búvóhely megtisztítása és fertőtlenítése a e r o s o l l a l ( Karbamate,.)

2,/Madáratkák:

Szinonímák: vératka, piros madáratka, szürke atka

Előfordulás: A madáratkák vérszívó élősködők,amelyeknek madarak illetve emlősök is áldozatául eshetnek. Léteznek folyamatos és időszakosan madáratkák.

Sötét résekben,repedésekben,mélyedésekben,akár a szalma alomban vagy költőszekrényekben keresnek menedéket.Az Embernél a madáratkák ULTIKANIÁHOZ hasonló bőrkiütéseket és erős viszketést okozhatnak.

Etiológia: A piros madáratkák ( nagysága: 0,7 x 0,4 mm ) hőmérséklettől függően 1-2 héten belül kifejlődnek. A + 9 C . fok alatti külső hőmérséklet feltartja ( megszünteti)

A fejlődésük.Az Északi madáratka folyamatos  fejlődési ciklusa (5) öt hétig tart. Előfordulása ugyan SKANDINÁVIÁRA korlátozódik .A ki nem fejlett és a felnőtt/kifejlődött

paraziták több mint (5) öt hónapig is képesek éhezni. Életkoruk több hónapig tart.

A meleg nyári hónapokban a piros madáratkák robbanásszerü elszaporodása a környék galambdúcaiban és madárketrecekben direkt módon vagy madarak és egerek által  i n v á z ó h o z vezethet.

Kórfejlődés: Magasfokú anémia ( vérszegénység) és ritkábban a fiókák elhullása masszív fertőzés során az atkapiszok és a tartós nyugtalanság egy piszkos,maszatos, ápolatlannak tűnő tollazatot eredményez.

Klinikai tünetek: A galambok piros atkákkal történő fertőzöttsége feltűnő ÉJSZAI NYUGTALANSÁGOT majd azt követő nappali ALUSZÉKONYSÁGOT okoz.

Diagnózis: Direkt bizonyítékok a piros madáratkák esetén elhullott galambfiókákból ( pl.: testnyílások ) fészekanyagokból vagy ülőrudak alatti résekből madáratkák ezrei bújnak elő. Ha madártetemet vagy fészekanyagot egy fehér műanyag zacskóban kézben szállítunk,egy idő elteltével madáratkák ezreit találhatjuk a zacskóban. Az ülőrudak és lécek éjszakára történő leragasztása bizonyításhoz vezet.

Patológia-anatómia változások: az izomzat és nyálkahártya jellegzetes anémiája és az atkacsípések a bőrön.

Therápia: IVERMECTIN Spot on a szívó madáratkák ellen az alom,fészekanyag,régi tojóládák eltávolítása, fertőtlenítése ( de leginkább elégetése) vezethet eredményhez. Az énekesmadarak fészkeinek eltávolítása illetve tisztítása. A kiürített helyek karbamat vagy Pyrethroid - Aerosollal történő kipermetezése.

3,/ Tollatkák ( 1.kép)

Szinoníma: A tollatkák a galambok tollazatának

alsó oldalán élősködnek.A tollatkák a házi és nemesített galambok körében jobban elterjedtek mint a postagalamboknál,de ott is jelentős az előfordulásuk.

Etiológia: (Falculifer rostratus und Megninia columbae ( nagysága: kb. 0,5 mm .)

A tollatkák közvetlen tollkontaktus útján terjednek.A felnőtt nőstények a növekvő (toll) cséve közelében rakják le tojásaikat,ahola kibujt lárvák fiatal tollanyagot találnak táplálék ként.A fertőzést hosszú ideig nem lehet felismerni.

Kórfejlődés: Súlyos fertőzés viszketéshez vezet néhány esetben akár teljes kopaszodáshoz. Leg többször a tollazat az atkaürülék által valő szennyeződése miatt kopottá, mattá válik. A növekvő atkapopuláció aztán tipikus sérüléseket okozhat a tollazat zászlóin, mely súlyos fertőzés esetén akár toll töredezéshez is vezethet.

Klinikai tünetek: Nyugtalanság,szennyezett , fénytelen tollazat,kopaszodás jellegzetesen perforált tollsérülések.

Diagnózis: A toll alsó oldalán láthatóak  -  nagyítóval atkákat  megtaláljuk. -

Therapia: A tollak közé száliránnyal szemben KARBONAT vagy PYRETHRUM púderral bepúderezni.

Megelőző kezelés: Minden vásárolt újonnan behozott és berepült galamb tollazatának pontos megvizsgálása,kezelése.

4,/Rühatkák: (Cnemidocoptes mutans) ( 2. kép)

Szinonima: Lábrühösség

Előfordulás: A lábrühösséggel postagalamboknál ritkábban találkozunk,gyakrabban a tyúkfélékkel együtt tartott ( vagy annak közelében tartott) nemesített illetve díszgalamboknál.A rühatkák a gazdaállat bizonyos testrészein felhámjaiban folyamatosan jelen vannak.

Etológia. A felnőtt ( kifejlett) példányok kerekded formájúak ( nagyságuk: 0,5- 0,4 mm ) 4.pár lábuk csonkának tűnik,  3-4 hét alatt a fejlődési ciklusuk lezáródik.

A rühatkák terjedése a mozgékony hatlábú lárvák által történik, melynek során egy

Intenzív kontaktusra van szükség. A nem tisztán tartott ketrecek és galambdúcok különösen veszélyeztetettek.

Kórfejlődés: A bőrbe bejutó lárvák eljutnak a hámsejtet termelő bőrrétegbe ott élnek a n i m f á k és a felnőtt egyedek is sejtanyagból és nyirokból táplálkoznak.Ez a csírasejtréteg irritációja elszarusodásban szivacsos mészszürke vagy gyakran ürülék által sárgásra színeződött sejtburjánzásban nyilvánul meg.Tollvesztés vagy az azonosító gyűrű benövése lehet a következménye.A meglazult szarurétegben alattomos baktériumok telepedhetnek meg és másodlagos bőrgyulladáson át súlyos gangrénás nekrózishoz vezethetnek.

Klinikai tünetek: a mészszürkétől sárgásbarnáig elszineződött, szivacszerű szaruréteg burjánzások leginkább a lábujjak közti hajlásban kezdődően találhatóak. A kezdeti stádiumban sűrű tollazattal borított területen jelennek meg.

Diagnózis: A szivacsszerű burjánzások közvetlen diagnózisa,adott esetben nagyító segítségével láthatóak. Bőrkaparékot 10-15 %-os KOH-val vegyítve mint összezúzott anyagot mikroszkóppal kell megvizsgálni.

Patológiai, anatómiai változások: Helyileg fehéres kérges részben másodlagos baktériumos fertőzöttség majd súlyos elváltozások láthatóak

Therápia: A kérgek feloldása, lazítása 5-10 %-os SALYCILSAV kenőccsel.Rendszeres kezelés IVERMECTIN Spot on nal a nyak bőrön.Súlyos esetben 21.nap múlva megismételni. Csak akkut esetben szükséges a lábgyűrű eltávolítása.

Megelőző kezelés: Dúc és ketrec h i g é n i a lehetőség szerinti fürösztés n a p f ü r d ő z é s

5,/Tolltetvek (3.kép):

Előfordulása. A tolltetvek a legjellemzőbbek a mindenkori gazdamadárfajokra. A galambokon állandó jelleggel akár 18 fajta tolltetű élősködik különböző bőrredőkben. A tolltetvek előfordulása postagalamboknál 5,1 % az erős tollazatú vagy rövidcsőrű fajtalamboknál dúconként 100 %-egy csökkenő komfortérzésen túl az általános egészség romlásához is vezethet.

Etológia: a legismertebb galambtolltetvek a keskeny (Columbicula columbae) nagysága: 2,7 x 0,3 mm és a tömzsi Campaulates bidentatus ( nagysága: 1,6 x 0,4 mm ) A galamb tolltetvek kizárólag bőrpikkelyből és a tollak keratinjából táplálkoznak.A tollakra rakott tojásokból (úgynevezett: SERKE ) 4-6. héten át fejlődnek ki 3 lárvás stádiumon át a felnőtt példányok. Élettartamuk több hónap.

A Columbiculák és Campanulatesok közvetlenül galambokról galambokra terjednek szoros tollkontaktus útján vagy a fészekről. Gazdaállat nélkül a tolltetvek csak néhány napig élnek.

Kórfejlődés: komoly fertőzés esetén a tolltetvek rágás által károsítják a tollzászlót.

Klinikai tünetek: Campanulatessal való fertőzöttség esetén nyugtalanság,különben feltűnő tisztogatási viselkedés. Komoly fertőzés esetén a tollazat károsodása akár kopaszodásig indirekt következményként csökkenhet a sikeres költések száma és a r e p ü l é s i t e l j e s í t m é n y

Diagnózis: a serkék illetve a tipikus rágási nyomok indirekt kutatása (igazolása) a toll zászlón. A tolltetvek tollazatlan illetve a toll alsó oldalán való direkt keresése.

Differencialdiagnózis: tollatkák más tollzászlóban fellépő tollkárosodások.

Therápia és megelőző kezelés: Fajfüggő toll vagy erős rendellenesség esetén rendszeres kontroll és kezelés,még csekély fertőzési ráta esetén is.Therápiára különben csak a közép és magasfokú,tollkárosodott dúcok/telepek érdemesek. Bevált a KARBAMAT vagy PYRETHRUM púderrel való beszórás.