Kezdő galambászok részére 2


A tojás képződése:

Tojásnak nevezzük a galamb petesejtjét a petevezetőben és tojástartóban rárakódott rétegekkel együtt.

Annyiban különbözik az emlősök

petesejtjétől, hogy a petevezetőben az élettani rendeltetésének megfelelő tápláló f e h é r j e r é t e g és kettős védőburok, a héjalatti pergamenhártya és mészhéj veszi körül. A pete a bal oldali fürtszerű petefészekben képződik. Az érő sziket (tojássárgáját) két hártya burkolja. Az egyik a belső un. Peteszik-hártya, mely az egész tojássárgáját körülveszi. A másik sokkal erősebb külső hártya a petefészekhez köti a tojássárgáját.

Ha a peteszik megérett, a tüszőhám meghatározott irányban a harántsáv alakú szegély mentén megreped. A kiszabadult petesejt a petevezető tölcsérbe vagy néha a tölcsért elkerülve a hasüregbe kerül. A burok kehelyszerű alakban marad vissza és fokozatosan elsorvad. Ha a pete a hasüregbe esik ( hirtelen ijedtség, ütődés, ) akkor a hasüregben rétegződik vagy felszívódik. Ha ez gyakori,akkor hashártyagyulladást is okozhat,mely elhullással járhat együtt.

A peteszik érését és leválását a hipofízis gonadotrop hormonjai szabályozzák.

A szőlőfürtszerű bal oldali petefészekben néhány petesejt rohamos növekedésnek indul. Átmérője naponta mintegy 4 mm-rel nő, körülbelül 14. nap alatt éri el teljes nagyságát.

A kifejlődött peteszik leválását ( obuláció) vagy hipofízis elülső lebeny kivonattal tudják előidézni. Az uterusban levő kész tojás megtojását (ovipositio) pedig a hipofízis hátsó lebeny oxitocin és vazopresszin hormonjai szabályozzák. Kimutatták azt is, hogy a tojás megtojása és következő petesejt leválása között kb. 1.óra telik el. A röviden vázolt élettani tényezők tehát fontos szerepet játszanak a tojás képződésben annak ciklusosságában. A petevezető tölcsérbe került pete balról jobbra forogva halad át a petevezető öbölnek nevezett szakaszán. Ennek a szakasznak mirigyei választják el a sűrű fehérjét és a sarkok felé haladó,csavarodott jégzsinórt. A jégzsinór tartja a sárgáját központi fekvésben. Ezután a petesejt a petevezető szorosan halad át,ahol a pergamenhártya,valamint a fehérje hígabb rétegének egy része képződik. A petevezető szoros belső mérete határozza meg a tojás alakját.

Ha az átmérő viszonylag nagy ,úgy rövid,gömbölyű ellenkező esetben pedig hosszúkás, megnyúlt tojások jönnek létre.

Ezután a tojás az un. Tojástartóba kerül. A tojástartó felső részén választódik el a híg fehérje, mely a héjhártyán keresztül nyomul át. A tojástartó középső részén alakul ki a mészhéj, az alsó részén pedig a tojáshéj színét adó hártya ( katikula ). Kiszámították, hogy a tojás képződéséhez összesen 25.óra 22.perc szükséges.

Nagyszámú megfigyeléssel megállapították azt is, hogy a tojás többnyire a hegyes (keskeny) végével jön a külvilágra

Rendellenes tojások azonban ritkán fordulnak elő.

A rendellenes tojások kialakulása mindig a petefészek a petevezető valamely részének hibás működésére, vezethető vissza.

A tojás alkotó részei:

A tojás alkotó részei szabad szemmel nézve tojássárgájára, tojásfehérjére és mészhéjra különülnek el.

A tojásnak állaga általában:

  • Szik 30 %
  • Tojásfehérje: 58,5 %
  • Mészhéj: 11,5 %

A tojássárgája (szik) két részből áll:

A vastagabb, zsírosabb sárga vagy táplálószikből ( tulajdonképpen a hétköznapi értelemben vett sárgája) és vékonyabb, zsírszegényebb fehér vagy peteszikből. A fehér vagy peteszik köpenyszerűen burkolja be a csírakorongot.

Az egész tojássárgáját, tápláló és petesziket együtt egy vékony ( 12- 13 mikron vastagú) áttetsző szikhártya veszi körül.

A tojás sárgájának vegyi összetétele:

Vegyi összetétele:

  • Víz: 46 %
  • Fehérje:17 %
  • Zsír: 11 %
  • Lecitin:1,5 %
  • Koleszterin és hamu: 1,5 %

Hamu főképpen foszforban (67%) kénben és vasban gazdag.

A tojássárgája tartalmaz ezenkívül A, D, B1, B2, és E vitaminokat is.

Minthogy a sárgája lipoidokban ( Lecitin,koleszterin) gazdag,ezért az oldalán fekvő tojás sárgája mindig felfelé törekszik.

A tojás fehérje:

A tojás fehérje ( albumin stb.) több rétegből áll: a jégzsinórból, a külső és belső sűrű, valamint a híg fehérjerétegekből. A sűrű fehérje az egész fehérjének nem egészen fele ( 40%) A tojásfehérje nagyrészt proteinből áll, de kevés cukrot és zsírt is tartalmaz.

Vitaminokban szegény, kivéve a B2-vitamint. Kívülről a kétrétegű belső héjhártya burkolja,mely a tojás tompább végén két lemezre szétválik és a légűrt ( légkamrát) alkotja.

A tojáshéj:

A tojáshéj legnagyobb részét kb. 91-93 %-ban szénsavas mészből, 0,5- 2,0 %-ban foszforsavas mészből és 6,9 %-ban szerves anyagból áll.

A tojáshéjképződéshez feltétlenül szükséges megfelelő mennyiségű k a l c i u m i o n jelenléte a tojástartóban,valamint a k a r b o n á t i o n jelenléte a tojástartó váladékában. Segítségükkel alakul ki a héj kalcium .karbonát szerkezete.

A tojáshéj vastagságát csökkenti a takarmány D-vitamin hiánya, a hiányos mészellátás, és az esetenként előforduló fehérje túletetés.

A tojástartó azonban nem tartalmaz kalciumot,hanem a szükséges i o n o k a t intenzív működés mellett a vérből választja ki.

A megfelelő kalciumellátásban részesülő madarak a tojáshéj képzéséhez szükséges kalciummennyiséget feltehetően a véren keresztül a takarmányból nyerik. Bizonyos mértékig azonban csontjaik mészkészletét is mozgósítani tudják. Az egyes csontok demineralizációja nem egyforma. A legfontosabb mésztartalék a lapos csontokban van, mészmentes takarmányozás esetén 4.tojás termelése után a bordák az eredeti hamutartalmuk 61,a mellcsontok 58 %-át képes leadni, míg a combcsontban a csökkenés 44 a kulcscsontokban és hallócsontokban 41 %, a karcsontokban 33, a lapockacsontban 32, a lábszár csontban és a lábközépcsontban 22, a koponya csontjaiban 10 %-ék.

Ha a hormonális kontrollmechanizmus nem működik,akkor a csontozat demineralizációja progrediál, és kifejlődhet a végtag bénulás. Jóllehet a mobilis mészkészlet a lapos csontokban a csontvégeken és a meduláris csontállományban található,a szervezet mészháztartásában részt vesz a kéregállomány is,mert ezek kölcsönhatásban vannak egymással és a medulláris állomány csökkenését a kéregállomány pótolja.

A mészhasznosítás hatásfoka:

A mészhasznosítás hatásfoka a szükséglettől és az ellátástól függően igen széles határértékek között változhat. A szűkös k a l c i u m e l l á t á s esetén ( 2 % Ca) a kihasználás elérheti a 75- 80 %-ot is,de az adag növelésével 40-55 %-ig csökkenhet. Ebből azonban nem következik,hogy a mészadag növelésével a visszatartás, a tojáshéj minősége bizonyos határértékek között nem fokozható.

Nyáron a h ő t r e s s z hatására csökken a kihasználás,és a vér Ca-tartalma is kisebb, ami a tojáshéj elvékonyodásához,szilárdságának csökkenéséhez vezet. A folyamat részben a p a j z s m i r i g y működésével kapcsolatos, és a tireokalcitonin-szint csökkenésével hozzák összefüggésbe

A mészhéj elvékonyodásának másik oka is lehet pl.: a hiperventilláció.

A magasabb hőmérséklet hatására meggyorsul a légzés,élénkebb CO2-leadása,így kevesebb CO3-áll a tojásképződés céljára.

A tojáshéj elvékonyodásának megszüntetésére több fél kísérletet végeztek,mely pozitívnak bizonyult,de el mondhatjuk minden kétséget kizárólag,gyakorlatilag a mészadag növelése a legfontosabb.

Termékenység:

Termékeny az olyan tojás,amelyben a megtojás pillanatában életképes zigóta van.

Takarmányozás, vitamin ellátás:

Alapvető jelentőségű tehát a takarmányozás,pandora charms cheap különösen a takarmány fehérje, A és D vitamin tartalma  a takarmány bel tartalmi értéke -

A rokontenyésztés az eddigi tapasztalatok szerint rontja a tojások keltethetőségét,de befolyásolhatja a 30-35. fok feletti hőmérséklet.

A takarmányozás befolyásolja a keltethetőséget is, de lényeges a megfelelő ásványi anyag és vitamin ellátás.

Különösen fontos a takarmányfehérje mennyisége és minősége az A, D3,B2,B12. vitaminok,valamint a mész, a foszfor,a mangán é szelén adagolása.

A megfelelő mészhasznosítás feltétele: az opotimális cheap pandora UK D-vitamin-ellátás. D- vitamin hiányában csökken a mész kihasználása, és a vér Ca-tartalma kisebb. Emellett a D-vitamin-hiány a p e t e f é s z e k működését is gátolja, azonkívül a tojásban a fejlődő e m b r i ó sem nélkülözheti a D-vitamint. A D-vitamin adagjának növelése a normál ellátással szemben nem előny ugyan a mész hasznosításban, de a D-vitaminszintet ( 1:10- 1:5) feltétlenül arányosan kell növelni az A-vitamin adaggal, mert a két zsírban oldódó vitamin között kompetitív antagonizmus van.

Bizonyított tehát,hogy mennyire fontos szerepe van az ásványi anyag ellátásnak, a vitaminellátásnak a tervezett,kellően megszervezett galamb - tenyésztésben.

Ellenálló képesség:

Általában a galamb szervezetének a betegségekkel, a környezet megváltozott viszonyaival szembeni magatartását értjük.

Egészségi állapot:

Tartós teljesítőképességet csak egészséges állatoktól várhatunk. Az életerős galamboknak tollazata csillogó,szemei ragyognak, az életerős egyedek szorgalmasan mozognak,repülnek.

Az állomány tenyéssz értéke nagymértékben csökken ha kórokozókat visz át az utódokba a tojáson keresztül ( pl. Salmonella)

Dr.  CSAPÓ  ISTVÁN  Írása az Állatorvosok Lapjában:

(:  Kivonatolva, nem teljes terjedelemben, idézetekkel kiegészítve: )

1,/    Tartáshigiénia :

Szerencsére a helyzet  34 év óta lényegesen javult.A tartáshigiénia korábban a galambdúcokban ismeretelen volt. Ma tágas,jól szellőző fertőtleníthető helyen tartják a galambokat,napi rendszerességgel tisztítanak. A legjobb tenyésztőknek általam összeállított éves megelőző programja van  (: védőoltások, vitamín- és ásványianyag-pótlás,parasitosisok elleni kezelések stb. : ) a mikrocsippel megjelölt galambokat számítógépen regisztrálják. Magam szívesen keresem fel a tartási helyeket,mert helyben sokkal több  információ nyerhető a diagnózis felállításához, és szakszerű tanácsok adhatók akár a kezelések,akár pedig a megelőzés érdekében.Alapvető az állomány naponkénti ellenőrzése a tenyésztő részéről (: a betegségek minél előbbi felismerése végett: ) és a napi tisztogatás.

Lakott dúcok is fertőtleníthetők   étkezési ecetsavval az állatok károsítása nélkül.Az ivóvíz kifogástalan legyen, és mindíg álljon rendelkezésre. A takarmányokat (: magvakat: ) a  gombatoxinoktól mentesíteni kell (: mosott takarmány etetése: ). Gondoskodni kell fürdési lehetőségről és emésztést segítő grittről. A vitamínokat és az ásványi anyagokat (: makró és mikróelemeket: ) , valamint az immunerősítő anyagokat (:pl.: fokhagymaolaj: ) terv szerint kell adni.A védőoltások,paraziták elleni kezelések, a fiatal galambok passzív immunizálása : Kolosztrális eredetű immunglobinok etetése vagy itatása:) ugyancsak tervszerű legyen.A vedlési időszakban  augusztus- fokozott fehérje ellátásra van szükség. Megjegyzés részemről::  és nagyon fontos  a megfelelő mennyiségű  foszfor bevitel. A tartáshigiénia része a fertőzések behurcolásának a megakadályozása is.

A gyakorlatban az állategészséggügyi zártság nem valósítható meg. a kirepülő galambok más galambokkal és egyéb madarakkal is érintkezésbe kerülnek,a versenyekre néha több ezer állatot szállítanak egy járművön:, Megjegyzés: Minden befejezett szállítás után a szállitó járműveket és ketreceket fertőtleníteni kellene: a kiállításokon a közvetett érintkezést nem lehet kizárni. A legnagyobb gondot azonban az új egyedek beállítása jelenti. A származási állomány egészségügyi állapotát ellenőrizni kell,továbbá fontos a legalább 15 (:nagyon nagy egyedi értékű díszgalambok esetében a legalább 30 ) napos  karanténozás. Az állategészségügyi programok,vakcinázások,gyógykezelések során figyelembe kell venni, hogy a galamb élelmiszertermelő állat. Az alkalmazott gyógyszer ( hatóanyag) csak élelmiszertermelő állat részére engedélyezett lehet, és az élemiszeregészségügyi várakozási időre is figyelemmel kell lenni.

B e t e g s é g e k:

Baktériumos betegségek:

Paratyphus: Galambokban legtöbbször a salmonella Thyhimurium és az S.Enteritídis fordul elő  Megjegyzés:   B é l h u r u t. Leggyakoribb a betegség bélgyuladásos formája. Egyidejűleg több állatnál híg - nyálkás ürülék jelentkezik, rossz a beteg általános állapota,hirtelen elhullások is előfordulnak. Az izületgyulladásos forma leginkább a könyökizületben és aa lábközépizületben alakul ki látványosan,ami megkönnyíti a megállapítást. A zsigeri és idegrendszeri forma (: mozgászavar,remegés,szárnybénúlás: ) ritkábban fordul elő. A betgség védőoltással megelőzhető. Gyógykezelésre antibiotikumok használatosak  5 - 7 napig,egyidejűleg elektrolitoldatot kell itani és a bélflórát probiotikummal kell helyreállítani. Megjegyzés: Ma már eredményesen használhatóak a Holland készítmények, mint pl." Total Disinfection Cure" rövidítve  TDC.- Trichó,paratyphus és Orni -  vagy a FMT All-round készítmény,melyek hatékonyak a trichomonadok,hexamitek,szalmonella ( paratyphus) E- colli által okozott fertőzések és általában a bakteriális fertőzések ellen. Elektrolitot tartalmaz az úgynevezett 4. só infúziós oldat is.

A beteg állatok  helyét alaposan fertőtleníteni kell  - pl.  étkezésiecetsav -

Gümőkór: Nagyon ellenállóMycobacterium avium törzsek idézik elő,szerncsére csak ritkán. Lassú lefolyású,lesoványodással és gócképződéssel jár. A kórbonctani kép jellegzetes,gümők nagy számú előforduéása elsősorban a májban, és lépben, a bélben,de más szervekben is. Nem gyógykezelhető.  Az állományt fel kell számolni. Szigorított fertőtlenítés. Megjegyzés:  Az egész dúcberendezést meg kell semisíteni, elégetni !!!

Colibacillosis: Galambokban az Escherihiacoli erősen patogén törzsei heveny bélgyulladást okoznak. A betegek lázasak,sok vizet fogyasztanak,az ürülék vízszerű.Nem ritka a szövődményes forma,ami a kórjelzést nehezíti.Gyakorika a rezisztens törzsek,a hatékony antibiotikumok rezinsztenciavizsgálat alapján választhatók meg. A sikeres kezelést sgíti a folyadék és elektrolitpótlás,valamint a próbiotikumok adása. Az ivóvíz időnkénti almaecetes savanyítása a megelőzés eszköze lehet.

Mycoplasmosis: A Mycoplasma gallisepticum a legtöbb galambdúcban jelen van. Megbetegedés akkor fordul elő,ha az állatok ellenállóképessége csökken (: hosszútávú repülés,bekosarazás,szállítás,kiállítási zsúfoltság,tartási - takarmányozási hibák stb) A baktériumos szövődmények,elsősorban E.coli, a lefolyást gyorsítják és súlyosbítják a tüneteket. A kialakuló légzőszervi tünetek ( nehezített,akadályozott zörejes légzés ) súlyosak. A kórbonctani elváltozásom nem annyira súlyosak, mint a CRD ( chronik respiratory disease ) esetében, csirkében.Az antibiotikumos kezelés eredményességét ez esetben is  rezisztenciavizsgálata segíti.

Ornithozis: A papagájkórt a Chlamidia psittaci okozza. Elsősorban a fiatal madarak betegszenek meg.Főbb tünetek: súlyos kötőhártya  - gyulladás,szemhélyoedema, nehezített légzés,ízületgyulladás, de gyakoriak az idegrendszeri tünetek is - egyensőlyzavar, bénulások. Gyógykezelésre tetraciklinek használatosak. A beszáradt bélsár és pehelytollak nagy  mennyiségű kórokozót tartalmaznak,melyek belégzése emberben is  influenzaszerű tünetekelle járó megbetegedést okozhat. A galambdúcokban való tartózkodás során ezért védőmaszk alkalmazása javasolt.

Vírusos betegségek:

A legtöbb vírusos galambbetegség közös jellemzője az, hogy a  viraemiás szakban: ( : Megyjegyzés:  Ez egy olyan kóros  állapot,amikor a vírusok bekerülhetnek a véráramba.: ), a toll fejlődés zavart szenved, és ez átvészelt állatokban is árulkodó jel.

Paramyxovírus - fertőzöttség: A baromfipestis kórokozójának a galambokhoz adaptálódott változata, a  galamb paramyxovírus - 1 okozza. A klinikai tünetek közül jellemző a megnövekedett vízfogyasztás, a híg, tócsaszerű ürülék,emly főleg rossz higiéniai viszonyok között tartott galambok esetében véres is lehet. A nem gennyes agyvelőgyulladás következménye a mozgászavar, görcsök, kényszermozgás,csillagvizsgáló fejtartás,bénulások,majd elhullás, mivel az állatok nem tudnak enni és inni. A korábban alkalmazott baromfipestis elleni vakcinál nem hoztak átütő sikert,manapság azonban a galambspecifikus vakcinákkal jó eredmény érhető el.A fital galambok már  3 - 4 hetes korban eredményesen lehet  paramyxovírus - fertőzés és  paratyphus ellen immunizálni, amit egyéves kor előtt meg kell ismételni.

Adenovírus: okozta légzőszervi megbetegedés. Az elmult években többször megállapították galambállományokban,amelyet intézeti vizsgálatok is megerősítettek.A klinikai tünetek gyorsan kialakulnak, gyakori a hányás, az ürülék híg, még mielőtt a légzőszervi tünetek jelentkeznének. Ezért felmerül a mérgezés gyanúja is. Boncolással a légutak gyulladása,májgyulladás, márványozott lép és bélgyulladás található. Gyógykezelési vagy specifikus megelőzési lehetőség nincs.

Galambok circovírus okozta  betegség: A madarak circovírusait  az 1990 - es évek elején írták le. Elsősorban a fitala galambok betegsége. Az immunszerveket ( bursa Fabriciii,lép, thymus ) támadja meg,ezért társfertőzések lépnek fel (: E- coli,mycoplasmák, salmonellák ), a klinikai tünetek és a kórbonctani lelet is azoknak megfelelő.  A tollvelő anygaból PCR - vizsgálattal a vírus kimutatható. Húsz galambtartó állományának a fertőzöttségét mértük fel. Az állomány fele bizonyult fertőzöttnek. Csak szigorú dúchigiéniával, jó vitamínellátással és immunglobulinok adásával lehet a károkat csökkenteni,de a baktérium okozta társfertőzések miatt antibiutikum adása indokolt.

Galambhimlő: Az egyik legtöbbször előforduló galambbetegség. Klinikailag háromféle formában jelentkezhet: bőrön, nyálkahártyákon,illetve vegyes formában: (:  Megjegyzés: Információim szerint gyakran lázzal jár,amikor még a klinikai tünetek nem lálthatóak, a beleken már a himlő jelen van.Így a szemmel nem látható himlőtől mentesnek látszó galamb már a bekosarazások - közös szállítás - alkalmával erőssen fertőző lehet.: ) Ez utóbbi a leggyakoribb. A szezonális megjelenés a jellemző: fiatal galambokon nyáron, kora ősszel állapítják meg a legtöbbször, mert a fertőzés közvetítésében a vérszívóknak (: szúnyogok, tolltetvek, atkák : ) nagy a jelentősége. Mono és bivalens vakcinák állnak rendelkezésre a megelőzéshez,de fontos a fitalok jó vitamínellátása  ( saláta vagy más zöldnövény, karotincorn ) és a vérszívók irtása is.

P a r a z i t á s   betegségek:

Trichomonadosis: Atrichomonas gallinae  okozza. A száj garatüregben, a nyelőcső felső szakaszán sárga színű, elhalásos jellegű, gomb alakú,lekaparható felrakódások alakulnak ki ( sárgagombbetegség ). Az elváltozások nem korlátozódnak a szájüregre, a parenchimás szervek: (: Megjegyzés: A Trichomonadisnak három  formáját  ismerjük:1,/ Torokforma, 2,/  Köldök forma - tojáshéj útján fertőződhetnek a fiatalok, 3,/ Szervi forma - amikor a köldökön keresztül a belső szerveket is eléri a májba beágyazódik, de még az agyat is megtámadja : ),érintettek, leginkább májgyulladás alakul ki. A legtöbb galamb Trichomonas - hordozó. A fital galambok a begytejes időszakban a szülöktől fertőződnek,ezért a fiókák kikelése előtt a szülőket megelőző gyógyszeres kezelésben kell részesíteni.Amikor a májba beágyazódnak a trichon átasett madark fogékonyak lesznek  a szalmonellás megbetegedésekre is.

Coccidiosis: Bár a tenyésztők sokszor azt gondolják, hogy a híg ürüléket az eimeriák (: pl.: E.columbarum : ) okozzák, jó higiéniás körülmények között klinikai tünetek ritkán jelentkeznek.Eimeriák okozta véres hasmenéssel még nem találkozta. Az intézeti vizsgálatokban azonban nagyon gyakori melléklet az  oocystaürítés.. A csirkéknél használatos gyógyszerekkel sikeresen lehet kezelni.(: Megjegyzés: A  Coccidiózis  gyűtő fogalom,mely az Eimeria, Isospora, valamint a Tyzzeria genusba tartozó egysejtű  újabb feltételezések szerint parazitikus életmód miatt leegyszerűsödött többesjtű - élősködők okozta fertőzöttségeket jelöli. Ezek - kórokozó fajok esetén - különféle tünetekkel járnak. A kórokozók különböző szerveket betegítenek meg, de leggyakrabban a gyomor - bél csatornát. A gazdafaj és a tünetek mindig az adott kórokozó fajra jellemzőek. Közös vonásuk a fejlődésmenetükben keresendő. A szájon át történő fertőzést követően egy ivartalan - schizogonia - és egy  ivaros - gametogonia - szakaszt követőn kialkul a zigóta, amelyből a következő szakaszban - sporogonia -  kialakul a fertőző  oocysta, amely a bélsárral ürül. Az  oocysta a környezetben egy rövidebb - hosszabb érési folyamat után válik fertőzőképessé - sporulált  oocysta - és ezt sokáig meg is tartja.

Szinte minden háziállatfajnak megvannak a saját  coccidiumfajai, legnagyobb gazdasági jelentősége a baromfi  és  sertés telepeken van, ahol ezek ellen rendszeres megelőző védekezést kell folytatni. Baromfi esetében az Eimeria tenella, E. necatrix és E. brunetti különböző súlyosságú bélgyulladást okozhat,ami étvágytalansághoz,hasmenéshez, súlyos esetben akár elhulláshoz is vezethet.  Civilizált környezetben a fertőzöttsé csökkentése érdekében lándszóróval történő égetéssel védekeznek.

Orsóférgesség: Előidézője a  3 - 7 cm hosszú Ascaridia columbae. Rossz higiéniás viszonyok között gyakori. Étvágytalanság,híg ürülék, borzolt toollazat, lesoványodás kelti fel a gyanút.

Galandférgesség: Raillietinák és davaineák okozzák,amelyek 4 - 15 ízből állnak, általában  5 - 10 cm hosszúak. Önálló kártételükől még nem számoltak be,de a fertőzöttség teljesítménycsökkenést okoz. Az egyedi vagy állományszintű kezelések során azokat a gyógyszereket kell előnyben részesíteni,amelyek az orsó és a fonálférgek ellen is hatnak. Magam emmiatt a fenbendazolt használom.

Fonálférgesség: A Capillaria obsignata a galambállományok súlyos fertőzöttsége esetén tömeges elhullást is okozhat. A nyelőcsőben, a begyben és vékonybélben okoz gyulladást.

Tolltetvek, rühatkák: A külső élősködők az állatok nyugtalanításán,nemkivánatos küllemi károsításon ( a tollazat tolltetvek okozta molyossága ) túl vérszívással, fertőzések közvetítésével okoznak állategészségügyi problémákat. Megelőzésre a dúchigiénia és az állományzártság, kezelésre a permetrin, illve ivermectin spot on javasolható.

Nem fertőző betegségek:

Szaporodásbiológiai zavarokat súlyos vitamínhiány,átvészelt fertőző betegség vagy vakcinázási reakció okozhat. Mechanikai sérüléseket (: begyszakadás,májrepedés, haemopericar -dium stb. ) ragadozó madarak,villanydrótnak repülés stb. okozhat. Ezek miatt nem ritka a sebészeti kezelést igénylő betegek ellátása sem a galambász állatorvosi gyakorlatban. Mérgezések csávázott vetőmagok elfogyasztása után fordulnak elő leggyakrabban.  Gombatoxinok okozta EGÉSZSÉGKÁROSODÁS RITKA,MERT A LEGTÖBB GALAMBÁSZ MOSOTT GABONÁT ETET. (:  Megjegyzés:  Mint abszolút laikus álláspontja szerint a gabona mosásával a galambász csupán azt éri el, hogy a gabonát portalanítja,ami már önmagában is  előre lépést jelenthet, hiszen a fizikai szennyeződésektől mentesíti a feletetendő gabona magvakat.:)

Nos vegyük sorba:  Gabonatoxinok a legszebb gabona is toxinszennyezett lehet,függetlenül attól,hogy penészes - e vagy sem. Az állatokra káros gabonatoxinok 70 % már a szántóföldön megtalálható a gabonában. A toxinok  - ödémát, légzészavarokat,emésztési zavarokat okozhatnak -   tehát nem csak a jellemző kórképet okozzák,hanem már igen kis mennyiségben képesek az immunrendszert károsítani. Így a szervezet általános ellenálló képességét gyengíteni, vagy hajlamosítják a szervezetet egyéb betegségek fellépésére.  Több mint  400  toxin lehet a gabonában,amelyekből ismerünk:

4.   Alfatoxint

4.   Ochratoxint

6.   Fumonozint

3.   Zearalenont     és     150  Trichotecánt. A kutatási anyagok szerint már   2. Fuzárium faj  10 - 12 keveréket termelhet ki.

A gombatoxinok elleni védekezés nem egyszrű vizes gabona mosással érhető el, hanem  SAVAS kezeléssel már nagyon jó eredményt lehet elérni,mert hatékony a toxintermelő gombák ellen, de nem hatékony azon toxinok ellen,amelyek már a gabonában vannak.

Tovább folytatva a gondolatsort  - a teljesség igénye nélkül - a gombákkal fertőzött takarmány táplálóanyag tartalma csökkenhet, így a termeléskiesés mint önálló tünet lehet a mikotoxikozis első jele.: )

Dganatok előfordulása  sem gyakori.Leginkább bőrdaganatokkal lehet találkozni. A felnőtt galambok tappárnájának kóros megvastagodását,elszarusodását és kifekélyesedését papillomavírus okozza.

Következtetések:

(: Dr. Csapó István : )

A galambegészségügy terén is kiemelt jelentősége van a betegségek megelőzésének: az állatok igényeit kielégétő, jól tisztítható és fertőtleníthető elhelyezésnek, a naponkénti tisztításnak, a kifogástalan minőségű takarmánynak.(: Megjegyzés:  feltételének kellene lenni a takarmány megfelelő beltartalmi értéknek. :) és itatóvíznek,az optimális vitamín é s ásványianyag ellátásnak, a megfelelő időpontban alkalmazott védőoltásoknak,valamint új állatok bevitele előtt a körültekintő informálódásnak és a karanténozásnak. A szakirodalmi ismeretek állandó bővítése mellett sok segítség meríthető a diagnosztikai  intézmények rendszeres igénybevételéből is.

Dr. Csapó István írásai, kiegészítésekkel, megjegyzésekkel

Forrás: Egyetemi Szakanyag és szakirodalom

Szerkesztette: Szabó Ferenc