Tatabányai életképek


Mint ismeretes jelen írásomat is a helyi történelmi bemutatásommal kezdem,jelesül  Tatabánya bemutatásával,ahol a történelmi és festői környezetben ragadozóktól nem mentes a  GERECSE   hegység  térségében galambászik  H o r v á t h  János  -Tatabánya,Jókai-utca 144- aki  2009.Augusztus,01.-én ünnepelte  62-ik születésnapját.

Történelmi visszatekintés:

Tatabánya  1902- óta létezik mint település,majd  1950-óta  Komárom- Esztergom  Megye székhelye,  1991-óta   Megyei jogú város.

Tatabánya már régóta lakott hely, hiszen területén már igen régóta megtalálhatóak az emberi élet nyomai.

A  GERECSE hegységben  a SZELIM- barlang  az ősember szálláshelye volt. A kőkorszaki leletek a  SZELIM - barlangban  és a felsőgallai homokbányában voltak fellelhetőek, de fellelhetőek itt a honfoglaláskori leletek is.

A legenda szerint  ÁRPÁD  seregei itt győzték le   SZVATOPLUK  Morva Fejedelem hadát,ennek emlékére állították   1907-ben  a  TURUL - madarat, mely a világ legnagyobb madárszobra és Közép-Európa legnagyobb bronzszobra.

RÁKÓCZI  szabadságharc idején hadszíntéré vált az egész vidék. A Török hódoltság  idején (: 1529 :)  táján elnéptelenedett a falu és  1730-körül  ESZTERHÁZI  József külföldi telepesekkel népesítette be. Így került Német ajkú lakosság Felsőgallára, a Szlovák anyanyelvű lakosság  Bánhidára.

A XIX.század végén bányafeltárásai megváltoztatták a település arculatát.

Ebben a történelmi, festői környezetben él, galambászik  H o r v á t h   János, aki megromlott egészségi állapota ellenére  - családi és baráti segítséggel  - űzi talán nagy nemzetközi elismeréssel eme nemes  sportot a  postagalambászatot,reményeink szerint még sokáig.

Augusztus  elsején egy  szombati verőfényes napon,mintha a természet is az  Ő  születésnapját ünnepelte volna,megjelentek az Országos és Nemzetközi hírű galambászok.

Ez a nemeslelkű ember egészségi állapotára ugyan nem, de eredményeire méltán büszke lehetne,az egész nemzetközi színtéren úgy Romániában mint Németországban vagy akár Svédországban ahol az általa tenyésztett madarak kiválóan szerepelnek.Ennek ellenére egy szerény,halkszavú aki galambászati szaktudását nem csak barátaival,hanem minden galambot szerető emberrel aki azt igényli maradéktalanul megosztaj,tanítja,oktatja, de nem kioktató jelleggel. Az  Ő általa terjesztett szaktudást már is igen sok galambszerető ember kamatoztatja nem kis eredményességgel.

Büszke lehetne eredményeire hiszen :

a  Hu-06-D-143561   galambja        2008-  évben    ASCHAFFENBURG -       első  díjas

a  Hu-07-12-78989    galambja        2008-  évben    KASSEL  - i                        első  díjas

a  Hu-07-12-78938    galambja        2008-  évben    SCHARDING-i                  első díjas

a  Hu-07-12-78911    galambja        2008-  évben    ASCHAFFENBURG -i      második díjas

a  Hu-06-12-70000    galambja        2008-  évben    EISENEK -i                        első díjas

a  Hu-07-12-78954    galambja        2008-  évben    WELS -i                              első díjas

A  2009-évben elért eredményei igazolják talán felülmúlják az előző évit, hiszen bajnokságot szerezni könnyű,de megtartani azt nehéz  - szerkesztői  megjegyzés  -

Nem utolsó sorban  Romániába került galambaja a Moszkvából megrendezett Romániai Nemzeti versenyeken  - 1250.km -Nemzeti 13-ik és Nemzeti 31-ik lett.

A születésnapi ünnepségeken megjelentek olyan prominens személyek  Romániából mint:

M O N T E A N    VASILE akit egyszerűen Magyarországon   " PÓPA " ként ismernek,hiszen Ő a Román Ortodox Egyház prominens képviselője,egy közvetlen,melegszívű,segítőkész galambász is, aki komoly nemzetközi kapcsolati mellett kiváló kapcsolatokat tart fenn a Magyar Postagalambászati vezetőkkel,többek között  Bárdos Istvánnal.

A tolmács szerepében  Benedek Csaba jeleskedett fáradhatatlanul,hiszen a  " PÓPÁT " a galambászok körülrajongták aki késséggel válaszolt kérdéseikre.

A születésnapi ünnepségeken véleményem szerint több mint  61-en vettek rész.

Szombathelyről:                                      Horváth Károly,Domonkos Miklós,Bödey László

Budafokról:                                             Kerschner Ferenc, Mauchner József

Mányi egyesületből:                                   Loszman István

Debrecenből:                                            Borók József és neje

Tatáról:                                                     Molnár József és neje

Tatabányáról:                                            Hegedűs István és még sokan mások

Pécsről:                                                     Szilváczi Zoltán és sportbarátai.

Dunakesziről:                                             Ács András Károly

Sajnálatos módon egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni a nagyon jó barát  Dr. Wilchem Staub - Németország-

Az ünnepélyes köszöntéseket,gratulációkat a fínom falatok követték,melynek elkészítésében mint főszakács,aki beleszólást nem engedett:

W é b e r   József   jeleskedett.

A finomfalatok felszolgálásában a család, az unokák gondoskodtak nagy odafigyeléssel. Az ünneplést követően   galambmustra következett a barátokat, látogatókat, a házigazda  -   ünnepelt  - kiváló genetikai  világhírű ritkaságokkal ajándékozta meg.

Szerkesztette:               Szabó Ferenc

Fotózta:                        Szabó Ferenc

Aspecte despre Tatabanya

Consider firesc să încep descrierea mea actuală prin prezentarea Tatabanyiei, unde alături de istoria locurilor şi peisajele pictoreşti nu putem să nu amintim munţii Gerencse unde într-un cadru istoric şi pictoresc şi-a avut cuibul Horvath Janos (Tatabanya, Str. Jokai, Nr 144) care în acest an şi-a sărbătorit a 62-a aniversare la data de 1 august.

Scurt istoric:

Tatabanya există din 1902 ca şi aşezare, din 1950 este reşedinţa judeţului Komarom-Esztergom, iar din 1991 este oraş cu drepturi depline.

Tatabanya este locuită din cele mai vechi timpuri şi urmele acestor locuitori s-au găsit în diferite părţi ale oraşului.

În munţii GERECSE există peştera SZELIM – adăpostul locuitorilor din vechime. S-au găsit în peştera SZELEM urmele oamenilor din epoca pietrei, dar şi a celor din perioada ocupării pămâtului străbun.

Conform legendei oştenii lui ARPAD au invins aici oastea voivodului SZVATOPLUK şi ca urmare, în amintirea acestei victorii, s-a înălţat aici în anul 1907 statuia păsării TURUL- fiind cea mai mare statuie de pasăre din lume şi cea mai mre statuie de bronz din Europa Centrală.

În lupta pentru dobândirea independenţei condusă de RAKOCZI toată regiunea a participat la luptă. În perioada când au fost cotropiţi de turci (1529) regiunea a început să se depopuleze până în jurul anilor 1730 când Joszef ESZTRHAZI a început să o repopuleze cu străini.

Aşa au apărul locuitorii de origine germană în Felsogalla şi cei cu limbă maternă slovacă în Banhidara.

La sfârşitul secolul XIX descoperirile miniere au schimbat aspectul regiunii.

În acest mediu istoric şi pitoresc trăieşte şi creşte porumbei Horvath Janos, care în ciuda unei stări a sănătăţii mai precare prin sprijinul familiei si a prietenilor practică sportul cu porumbei poştaşi, bucurându-se de apeciere la nivel internaţional.

Pe data de 1 Auguszt, cu ocazia zilei lui de naştere, în plină zi au apărut crescători de porumbei din ţară şi străinătate, ca şi o aliere a naturii la sărbătoarea lui.

Acest om nobil poate fi mândru, chiar dacă nu datorită sănătăţii, dar din punct de vedere al rezultatelor obţinute, la nivel internaţional. Astfel în România ca şi în Germania sau chiar în Suedia păsările prăsite de el obţin rezultate excepţionale. Cu toate acestea el rămăne un om modest şi deschis spre a-şi împartăşi ştinţa nu numai cu prietenii ci şi cu fiecare om care iubeşte porumbei. El răspândeşte această ştinţă învăţând şi educând pe alţi fără să fie aibă un aer de superioritate.

Datorită învăţăturilor sale deja destul de mulţi iubitori de porumbei au ajuns să obţină rezultate bune.

Poate fi mândru de rezultatele sale deoarece:

Porumbelul Hu-06-D-143564 din 2008 locul 1 la ASCHAFENBURG

Porumbelul Hu-07-12-78989 din 2008 locul 1 la KASSEL

Porumbelul Hu-07-12-78938 din 2008 locul 1 la SCHARDING

Porumbelul Hu-07-12-78911 din 2008 locul 2 la ASCHAFENBURG

Porumbelul Hu-06-12-70000 din 2008 locul 1 la EISENEK

Porumbelul Hu-07-12-78954 din 2008 locul 1 la WELS

Rezultatele obţinute în 2009 le adeveresc şi probabil depăşesc pe cele din anul trecut, fapt ce aminteşte de spusele poetice că este uşor de câştigat un premiu, dar este greu de menţinut.

Şi nu în ultimul rând şi în România au ajuns porumbeii săi, via Moskova, obţinând la concursul de 1250 de km locul 13 şi 31.

La aniversarea zilei sale de naştere a venit persoane proieminente ca şi domnul VASILE MUNTEANU, care în Ungaria este cunoscut drept POPA deoarece este un reprezentant de seamă al bisericii Ortodoxe române, un om comunicativ, cu o inimă caldă, care pe lângă legăturile sale internaţionale de prestigiu întreţine relaţii deosebite cu reprezentanţii maghiari ai porumbeilor poştaşi, printre aceştia fiind şi domnul Bardos Istvan.

Ca şi traducător a fost domnul Benedek Csaba, care a tradus neobosit domnului „POPA”, deoarece acesta a fost înconjurat de iubitorii de porumbei, ce au mişunat în jurul dânsului şi i-au pus diferite întrebări.

După părerea mea la acestă zi de naştere au participat mai mult de 60 de persoane.

De la : Szombathely: Horvath Karoly

Domonkos Miklos

Bodely Laszlo

Budafok: Kerschner Ferenc

Mauncher Jozsef

Organizaţia Manyi: Loszman Istvan

Debrecen: Borik Jozsef si soţia

Pecs: Szilvasi Zoltan şi prieteni

Tatabanya: Hegyedus Istvan şi colegii

Tata: Molnar Jozsef şi soţia

Dunakeszin: Acs Andras Karoly

Cu regrete, datorită unor preocupări deosebite, nu a putut participa domnul Dr. Wilchem Staub din Germania.

Urărilor şi felicităriilor sărbătoreşti le-a urmat bucatele alese, bucătarul prim fiind domnul Weber Jozsef.

La servirea bucatelor a participat cu mare elan întreaga familie, inclusiv şi nepoţii.

După sărbătorire a urmat o prezentare de monstre de porumbei, din care gazda a dat cadou prietenilor vizitatorilor, aceştia au fost rarităţi din punct de vedere genetic.

Redactat: Szabo Ferenc  - Picolloduc -

Fotografiat: Szabo Ferenc,