Egy sérült galamb története


Köszönöm doktor úr  !

Gyűrűszámom: Hu-09-50-31205

Egy számomra szomorú napon ez év március havában egy szörnyeteg kergetett és majdnem áldozata lettem az üldözésnek.Később tudtam meg - hallottam - , hogy  ez a szörnyeteg vlószínüleg egy  éhes  Sólyom volt ami  engem zsákmánynak tekintett és ezért vett üldözőbe.Rajtam azonban  nem tudott ez a szörnyeteg kifogni,egy bokorban sérülten bújtam meg.Szinte eszméletemet vesztettem,amikor riadtan magamhoz tértem egy kedves símogató kéz ölelt át és vitt az ajkai állatorvosi rendelőbe. Ott azonnal gondos  kezek vettek kezelésbe.Igaz néhány sebtől vérezve,remegve a félelemtől és a fájdalomtól.Nem tudhattam mit fognak velem csinálni. Marconának tűnő zöld öltözékben láttam két szájmaszkos szemüveges félelmetes tudoroknak látszó embert,akik a doktorok és asszisztenseik voltak. Furcsa szagok terjengtek abban a helyiségben és fájdalmas  macska nyávogás ahol kezeltek,ápoltak. Még jobban megrémültem mi következik ezután.Később megtudtam,hogy ez egy állatorvosi rendelő,ahol a beteg és sérült,bajbajutott,állatokat,madarakat kezelik,gyógyítják.

A sebeimet nézegették,piszkálgatták,tisztogatták,kenegették a doktorok és közben próbáltak megnyugtatni, " no nyugodjál meg galambocska,nem sokáig fog tartani a fájdalmas beavatkozásunk " de nagyon fájdalmas volt a kezelés.Hallottam amint kérdezték egymástól : varni kell a sebet ? Nos erre nagyon megrémültem.Nem kellett,csupán két hétig voltam bezárva egy ketrecbe ahol naponta megnéztek,megvizsgáltak,élelemmel és itallal láttak el. Időközben három kedves kisgyermek jelent meg körülöttem,akik ujjongva kiabáltak,  - az első napokban ijedten figyeltem mit is akarnak - " megjött a Feri papa galambja " Sajnos nem tudtam nekik megmondani Én nem a Feri papa galambja vagyok Én Pécs  környéki postagalamb vagyok,aki  nagyon eltévedt és majdnem a szörny áldozata lettem.

Amikor már szinte minden rendben volt körülöttem,a gyógyulás útjára léptem,hallottam, hogy az egyik doktor telefonon keresi  " FERI PAPÁT " azzal a kéréssel " Feri Papa keresd meg a galambocska igazi gazdiját, hogy vissza tudjuk juttatni."

Ezt követően megtudtam- hallottam -, hogy az ajkai Burucs  Jóska bácsi segített Feri papának a gazdim felkutatásában és nem utolsó sorban a kerület vezetője PEÁK József aki nagyon segítő kész volt gazdim címének,telefonbéli elérhetőségének megadásában.

A közös  erőfeszítések után Feri papa a valódi gazdimnak  M Ernőnek telefonált aki felháborodottan kérdezte , "hogy került a galamb Ajkára ? " " Engedjék el !? " Ekkor tájékoztatták gazdimat, hogy megsérültem,állatorvosi kezelésbe részesítettek és már jól vagyok. Kérték gazdimat,hogy vegye fel a doktorral a kapcsolatot,hiszen nem kell a kezelésekért,ápolásért,ellátásért semmit fizetni. A kezelést önzetlenül végezte a doktor,illetvea TEAM. Ők mint elkötelezett állatorvosok és mint állatbarátok,állatvédők is önzetlenül segítettek, a devecseri vörös iszap kataszrófája kapcsán. A megsérült állatokat ott is önzetlenül mentették és kezelték. Ezzel részletesen foglalkoztak akkoriban a hírközlő szervek,többek között  a 168. óra közéleti hetilap is. Hát ilyen ez a TEAM. Amikor ismételten kérték, hogy gazdim vegye fel a doktorokkal a kapcsolatot gazdimtól a következő válasz érkezett: " nekem semmi beszélni valóm nincs a doktorokkal " Talán igaza volt ?! Valóban nem volt és nincs, ne is legyen semmi mondanivalója a doktor részére,azért én teszem meg helyette a felgyógyított, kezelt " galambocska " ezen sorokon keresztül,abban a reményben talán   píronkodva olvassa ezen soroka " gazdim " és ez engem mint megsérült, és mégis haza vágyó postagalambot mindenben kárpótol.

Amikor felgyógyultam utamra engedtek,de még mielőtt utamra bocsájtottak elvégezték a kenet és székletmintát a veszprémi állatkórházban a doktor utasítására. Utamra bocsájtás alkalmával három kis garabonciás  - Eszterke, Guszti és Andris - ujjongott, tapsolt (: videó felvétel készült útra bocsájtásomról : )  " galambocska menjél haza Feri papához " Izgatottan vártam eresztésem pillanatát,oda turbékoltam volna a három kis garabonciásnak. Kedvesemi, nem a Feri papához kell vissza röpülnöm !Azt sem tudom, hogy ő hol van,hol él,ki ő. Útrabocsájtásomkor úgy búcsúztam két három tiszteletkört  röpültem fölöttük. Ekkor már tudatában voltam,hogy  M Ernő dúcába Pécs környékére, a " gazdimhoz " kell  vissza röpülnöm,amit örömmel meg is tettem.

Még felgyógyulásom előtt hallottam mondták, hogy a Feri papa kérte gazdimat telefonon ha haza érkezik a galambja legalább annyit tegyenek meg szóljanak vissza.Ha már a doktorral nem kíván kapcsolatba lépni,ha úgy érzi semmi mondani valója nincs.Csupán annyit " szerencsésen megérkeztem " Én mint  " galambocska " a történetet mesélem tovább:

Teltek, múltak a napokde gazdim nem telefonált.A Feri papa türelmetlen volt és újra hívta a gazdimat. A beszélgetés kapcsán gazdim először azzal védekezett " nem találtam a telefonszámát és azért nem tudtam magát hívni " majd néhány pillanat múlva azt a mesét találta ki gazdim " " a galamb nem is az enyém volt,hiszen maga azt mondta 50-es körzet számú galamb " az itthon van. Maguk bizonyára össze keverték a számokat az talán nem is  50- es hanem 20- as. Lehet, hogy mi össze vissza kevertük a számokat,de nem az altató mámorában beszéltünk össze vissza. Egy tény, a galamb száma valós.

Mesémet mint " galambocska " tovább fojtatom. Ekkor én mint felgyógyított,életemet mentett " galambocska " szégyenemben sírtam. Kérdeztem magamtól. Ez az Én valódi gazdim ? ! Mit vétettem ellene ?! Talán nem is szeret engem ?! De  miért? Én eltévedtem! Nem én akartam elhagyni az otthonomat ! Egy szörnyeteg vett üldözőbe,megsebesített ! Megsérültem, és az általam ismeretlen kedves emberek bevittek a doktorhoz,ájultan szinte vérbe fagyva. A doktorokon kívül azon kedves ismeretlen állatbarát embereknek is köszönetet mondok akik a doktorhoz vittek. El kerülhettek volna,közömbösen,de ők az életemet mentették. Köszönet érte !!!

Írta és szerkesztette:  Szabó Ferenc